"Légy vakmerő, ítélj tiédnek,
Mint holtak lenn az éjszakát!
Vállad segítse gyenge vállam,
Magam már nem bírom tovább!

Én nem kívántam megszületni,
A semmi szült, és szoptatott.
Szeress sötéten és kegyetlen,
Mint halottját az itthagyott!"

Gondoltam, az idézet hangulatával alkalmazkodom az időjárás okozta hangulathoz... Már nagyon elegem van ebből az esőből... Meg a borúból... Süss fel nap, fényes nap! De tényleg... Olyan depresszív ez az idő... És még a gépem is szarakodik... Akartam képet beilleszteni a bejegyzéshez, de gondoltam, ha fél óra alatt nem sikerült betöltenie a képtárat, akkor már nem is fogja - legalábbis nincs kedvem kivárni...

Tegnap reggelről be kellett mennem a városba, hiszen fogorvoshoz volt időpontom háromnegyed tizenkettőre, de csak a fél tizessel volt lehetőségem bemenni... A buszon találkoztam egy kedves ismerősömmel, akit aztán el is kísértem egy darabig az úticéljához, és beszélgettünk. És meglepett, hogy vannak még ilyen emberek... Sokmindenről beszélgettünk, és szóba jött az is, hogy az állítólagos barátaim ellenem fordultak, így most csekély azoknak az embereknek a száma, akikkel elmehetek ide-oda. Erre ő gondolkodás nélkül azt felelte: "Tudod, hogy engem bármikor hívhatsz. Megvan a számom, ha egyedül vagy, csak hívj fel." Igen, egy ilyen ember kiérdemelheti nálam a "barát" jelzőt.
A nap többi részében Krisztiánnal voltam. Felkísért a fogorvoshoz, ahol megtörtént az öthetente ismétlendő megkínzásom... Ugyanis a nő annyit húzott az alsó fogsoromon, hogy már akkor kivoltam rendesen, mikor elhagytuk az épületet... Jah, és felülre rakattam rózsaszín gumikat, hátha visz egy kis színt a mindennapjaimba. :D
Pont a város közepén ültünk egy padon, amikor leesett egy nagy zuhé, de szerencsére még be tudtunk szaladni a velünk szembe levő kocsma kinti (fedett) részébe, szóval megúsztuk szárazon...

Tegnap a városba menet a Children of Distance egyik számát hallgattam, mert egy kedves ismerősöm már többször emlegette. Én is ismerem már évek óta a dalt, viszont tegnap volt az első alkalom, hogy úgy hallgattam, hogy valójában fel is fogtam a szövegét.