[ÍGY NÉZEK KI]    
[RAJZOLÁSNAK NEVEZETT PRÓBÁLKOZÁSAIM]     [DIZÁJNJAIM VÁLTAKOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE]

"Mi vagyok én, azt csak magam tudom,
Mi voltam, ne tudná senki bár.
Mivé leszek - majd látja a világ."

Azt hiszem, ez most annak a helye, amikor kellene pár szót szólnom a kilétemről. Nos, heló, egy lány vagyok aközül a rengeteg közül, akik a világban futkosnak. Csak egy a sokból, egy csepp a hatalmas tengerben, amit mi magunk között csak világnak hívunk. Hogy ki is vagyok én? Fogalmam sincs. Erre keresem a választ már évek óta. De még a mai napig érnek meglepetések magammal kapcsolatban. Az az egy biztos, hogy igen gyorsan változom. Már egy év távlatából is úgy tekintek az egykori önmagamra, mint egy idegenre. Azt viszont tudom, ki voltam egy-két hónappal (de inkább egyel) ezelőttig. Egy olyan lány, aki nem értékelte, amilye van. Csodálatos szerelmem van, de sokáig nem tudtam még őt sem értékelni. Régebben voltak barátaim. Legalábbis ezt hittem. Felruháztam őket ezzel a magas rangú jelzővel, ami szerintem a legszebb, amit egy ember kaphat. De talán csak azért gondolom így, mert én nem kaptam meg túl sok embertől.
Szeleburdi, és nagyravágyó voltam, ha fiúkról volt szó. A jelen sokszor túl kevés volt nekem. Talán ez azért lehetett, mert a csalódások megváltoztattak, érzéketlenné tettek. De szentül állítom, hogy más lettem. Érzem. De azt, hogy ki vagyok, most sem tudnám meghatározni... Majd talán két-három hónap múlva...

Polgári nevemen Dudás Natália vagyok (ha valakit érdekel, fészbukon is megtalálható egyén), ismerősöknek csak Naty, falubelieknek pedig Andi, mert mindig összekevernek anyummal. Interneten Míra néven futok, mert ez a név a kedvencem. :D 1994 októbere óta boldogítom az emberiséget létezésemmel, ami azt jelenti, hogy már 16 éve szenvednek... A kiskorom olyan volt, hogy mindenkit kikészítettem, ez általános iskola vége felé változott meg. Sosem voltam a férfiak álma típusú lány, inkább a csúnya lány kategóriába soroltak mindig is. Ez sokszor van még ma is így, de mára már megtanultam nevetni rajtuk. Sosem bővelkedtem sem udvarlókban, sem barátokban. Az emberekben való bizalmamat pedig néhány hónapja csaknem teljesen elveszítettem, amikor legtöbb, barátomnak nevezett egyén hátbatámadott.
Az első szerelmet 2007 októberében éltem át, és nem sokkal rá jött az első csalódásom is, amiből piszok nehezen lábaltam ki. Ezt a rákövetkező három évben csupán néhány hetes futókapcsolatok követték, és rendszerint koppanással végződtek. A jelenlegi kapcsolatom tavaly december 8-án kezdődött, tehát már jópár hónapot megélt, és minden bizonnyal ez még csak a kezdet.
Mint minden embernek, nekem is vannak álmaim. Bár én sok lánnyal ellentétben nem hiszek a szőke hercegben, és nem akarok királylány sem lenni. De az elkövetkező évben szeretném megtalálni az életcélomat, amiért aztán küzdhetek. Legnagyobb, bár legvalótlanabb álmom, hogy egyszer modell lehessek. Talán csak a csúnya lány imidzsemet akarom levetkőzni... nem tudom.
Körülbelül hat éve szemüveges vagyok. Eddig állandóan hordtam, ám mostanában elegem lett belőle, szóval a legújabb fotókon szemüveg nélkül virítok, és napközben is csak akkor van rajtam, ha elengedhetetlen, hogy lássak. Anélkül ugyanis nem látok... :P Ezt 2010 április 15-én még megspékeltem egy fogszabályzóval is, amit sajna még mindig viselnem kell, bár a felsőt talán már leszedik. Az alsó viszont a jelek szerint még jövő ilyenkor is fenn lesz...
Hobbim a rajzolás, az olvasás, az írás, és újonan a fotózás. Olvasni a klasszikusokat szeretem, mert gyönyörű a nyelvezetük, és ebből sokat tanulok. Kedvenc tantárgyam egy éve a kémia, amit jövőre emelt óraszámban fogok tanulni, ha összejön a csoport.
Körülbelül tíz éve néptáncolok. Imádom! Művészeti suliban kezdtem az általánost, ahol első két osztályban kötelező volt táncolni, harmadiktól pedig lehetett választani különböző művészeti tárgyak között. Én megmaradtam a néptáncnál, amit egészen hetedikig űztam, amíg ki nem rúgtak a rövid hajam miatt... Hát igen... Szigorú tanárunk van... Kilencedikes voltam, mikor már nem bírtam tovább nélküle, és kértem, vegyenek vissza. A hajamat persze megint levágattam, de már nem küldtek el, mert mindig úgy hordtam, hogy ne lássák. (:
Szerintem az emberről sokat elmond a zenei ízlése is... Nos, az enyém megtekinthető youtuben, méghozzá itt.
Egyenlőre ennyit tudtam mondani, a többit majd ha eszembe jut megosztom veletek, sokminden megtalálható rólam a bejegyzéseimben, valamint majd ha olyan hangulatom lesz, keresek teszteket a neten, kitöltöm, és kirakom.

"Ha tudod, mondd meg, ki vagyok!
De te nem ismersz, csak egy árnyékot beőlem...
Egy darabot... Egyedül maradok..."